Az egyéb módszerek között megemlítendő az Ogino-Knauss-módszer, ill. a természetes családtervezési módszernél használt eljárások bármelyikének önálló alkalmazása (hőmérőzés azaz Hillebrant-módszer, nyáktünet azaz Billings-módszer, stb.). Ezek ugyancsak a női ciklus egyes változásainak megfigyelésén alapulnak.
Az Ogino-Knauss-féle vagy naptármódszer lényege, hogy az előző 12 hónap során a leghosszabb és a legrövidebb menstruációs ciklus hosszából kiszámoljuk a tüszőrepedés feltételezett idejét. Ezzel számolva kapjuk a feltehetően termékeny napokat. Egy váratlan rövidebb vagy hosszabb ciklus esetén a kiszámolt napok nem azonosak a valóban termékeny napokkal. Szabálytalan, változó hosszúságú ciklus esetén nem alkalmazható. Ezen a módszeren alapulnak a mostanság forgalomba kerül „családtervező órák" és ehhez hasonló termékek.
A hőmérőzés vagy Hillebrant-módszer azt jelenti, hogy a nő minden ébredéskor rend- szeresen megméri szájban, vagy végbélben, vagy hüvelyben a hőmérsékletét. A tüszőérés idején az un. alaphőmérséklet 0,2-0,5oC-kal megemelkedik. Ezáltal a tüszőrepedés időpontja nagy biztonsággal megállapítható. A ciklus második részében biztonsággal jelzi a terméketlen napokat.
Nemrégen megjelent a kereskedelemben az un. „Bébikomputer", mellyel a reggeli hőmérséklet mérhető és az értéket tárolja is. A tárolt értékek alapján kiszámolja a termékeny és terméketlen napokat, és piros ill. zöld fénnyel jelzi, hogy egy bizonyos időben a fogamzás lehetséges avagy sem.
A nyáktünet vizsgálata tulajdonképpen a Billings-módszer. A női ciklus során a hüvelyváladék mennyisége és minősége többször változik. Hol alig van, hol bőséges, hol zavaros, máskor tiszta, van mikor nyúlós, van mikor nem. Ezek a változások jellemzőek a ciklus különböző szakaszaiban. A tüszőrepedés időszakában ez a nyák áttetsző, nyúlós, míg a ciklus legnagyobb részében alig vagy egyáltalán nem észlelhető. Ezeket hívjuk "száraz" napoknak. A nyák vizsgálatával nagy biztonsággal meghatározhatók a termékeny és terméketlen napok. Ez az első olyan módszer, mely segítségével a peteérés előtti terméketlen napok meghatározhatók. Eredményességében alig marad el a szimpto- termális (tüneti-hőmérőzéses) módszertől.
Újabban forgalomba került egy nagyítóval ellátott műanyag lap, mely alkalmas a nyák állagának vizsgálatára. A tüszőrepedést megelőző időszakban a nyák Billings-módszer által leírt elváltozásaival egyidejűen a nyák szerkezete is változik. A beszáradt nyák rajzolata, szerkezete útbaigazítást ad a termékeny időszakról. Ezek a változások a nyálban is nyomonkövethetők. A tüszőrepedés időszakában a beszáradt nyák és nyál nagyítóval vizsgálva páfránylevél-szerű rajzolatot mutat. Lényeges hibája, hogy előre nem jelzi a termékeny időszak közeledtét. Miután a hímivarsejtek 3-5 napig életképesek lehetnek, az elváltozás pedig csupán a termékeny időszakban (kb. 3 napig) látható, inkább a pozitív családtervezésre alkalmas.
Megítélésüket illetően ugyanaz vonatkozik rájuk, mint a természetes családtervezésre, azzal a különbséggel, hogy hatékonyságuk, azaz ezen módszerek biztonsága elmarad azétól.
Az utóbbi időben hallani lehet egyéb eljárásokról is. A nyálban bizonyos hormonok kimutathatók, és ezek mennyisége a női ciklus során, azzal összefüggésben változik. Kísérleteznek olyan egyszerű tesztekkel, melyek a hüvelynyák, a nyál vagy az izzadtság összetételének változásait színreakcióval mutatják ki. Már forgalomban van olyan teszt, mely a vizeletben ürített sárgatest serkentő hormon jelenlétét vizsgálja. Ennek a hormonnak a termelődése szorosan összefügg a tüsző- repedéssel. A ciklus egy adott időszakában a vizeletben ebből a hormonból nagy mennyiség található. Ez azt jelenti, hogy a tüszőrepedés egy napon belül fog bekövetkezni. Ez a módszer a fogamzás elkerülésére alkalmatlan, hiszen csupán 24 órával előbb jelzi a termékeny időszak kezdetét. Ha viszont valaki gyermeket akar, a tüszőérés időpontjának pontos előrejelzésére használható. Remélhető, hogy hamarosan ezek a módszerek mindenkinek hozzáférhetőek lesznek.
