Válasz: Tulajdonképpen minden
fogamzásgátló módszer alkalmas
fogamzásgátlásra. Csupán azt kell határozottan
és élesen elkülöníteni, ami
abortuszt okoz
(spirál,
"esemény utáni"
tabletták,
"sürgősségi
fogamzásgátlók" és az un.
abortusztabletta azaz RU 486).
Kérdés: Van-e esetleg olyan gyógyszer ami
nem abortusz okozásával fejti ki a
fogamzásgátlást, és így nyugodt
lelkiismerettel ajánlható az anyáknak?
Válasz: A hormonális fogamzásgátlók elsősorban nem abortív hatást fejtenek ki. Az abortuszt okozó hatás csupán ritkán fellépő mellékhatás. Aki a katolikus vallástól, az élet feltétlen tiszteletétől távol áll, annak érdemes erre a figyelmét felhívni. Az un. "esemény utáni" tabletták, ill. un. "sürgősségi fogamzásgátlók" elsődleges hatása az abortuszt okozó hatás.
Kérdés: Nemrég hallottam, hogy a fogamzásgátló gyógyszerekben is van abortáló anyag. Szeretném megkérdezni, hogy ez igaz-e?
Válasz: Ez nem igaz. Abortáló anyag nincs a hormonális fogamzásgátlókban. A hormonok hatása (mellékhatása), hogy a beágyazódást is akadályozzák. Az abortív hatás ennek tulajdonítható.
Kérdés: Ember-e a magzat?
Válasz: Mit értsek emberi életen? Az értelmező szótár szerint emberre jellemző, emberhez méltó. Nem attól válik emberivé, hogy én annak tartom-e, hanem azért emberi, mert jellemző ránk és méltó hozzánk. Arról, hogy ez az emberi élet mikor kezdődik, a természettudománynak határozott álláspontja van. Hadd idézzek fel néhány kijelentést! Az ember életének kezdete a petesejt megtermékenyítésének pillanata, írja Lenhossék Mihály, századunk kiemelkedő anatómusa „Az Ember" című könyv 21. oldalán 1905-ben! Ugyanezen könyv 159. oldalán olvashatjuk, hogy a két ivarsejt egyesülése alkotja minden ember kezdetét.
Törő Imre, a fejlődéstan professzora írja „Az ember fejlődése és szövettana" c. egyetemi tankönyvében (1968), hogy a megtermékenyítés az a folyamat, amelynek során egy további életre alkalmas sejt keletkezik: az új egyén első sejtje. (25.old) Vagy hivatkozhatok Szentágothai János professzor egyetemi tankönyvére, ahol azt írja, hogy minden élőlényhez hasonlóan az ember élete is a fogamzás pillanatában kezdődik! (Functionalis anatomia 1975. 220.o.)
Czeizel Endrétől olvashatjuk, hogy a fogamzás az a csodálatos pillanat, amikor kezdetét veszi egy új élet fejlődése. „S ha majd az emberi életet, így, a maga teljességében tiszteljük, akkor bizonyára fogamzásunk napja fog születésnapunk helyett személyazonossági igazolványunkban szerepelni." (Az egészséges utódokért 1986. 64-65.old.)
Hadd idézzek még egy jogi megfogalmazást is! Az Európa Parlament 1989 áprilisában nyilatkozatot fogadott el, melyben a következő mondat szerepel: „... az emberi élet a megtermékenyítés pillanatában kezdődik."
Egyesek szerint az életnek szakaszai vannak, de ebből azonban nem következik, hogy mindegyik szakasz emberi élet. A magzati élet „más (nem emberi)" élet. Akkor milyen? Állati? Növényi?
Életünknek valóban vannak szakaszai (magzati kor, újszülöttkor, gyermekkor, ifjúkor, öregkor, stb.). Azonban ezen szakaszok mindegyikében ugyanarról az emberről van szó. A szakaszok között nincs egyetlen olyan orvosilag, biológiailag meghatározható döntő különbség. mely miatt az egyikben még nem lennénk emberek, a másikban viszont már igen.
Ezért tehát, aki a magzatot nem tekinti embernek, és ennélfogva az abortuszt csak a „sorok rendezésének" tekinti, tehát a magzati életben való „szelekció" (válogatás) híve, az nem fogadja el a tudomány jelenlegi állását.
Kérdés: Létezik-e „magzat előtti" állapot (préembrió)?
Válasz: Az embrió a petesejt megtermékenyítés utáni korai alakja. A méhben levő magzat neve az első három hónapban. Mi lehet a „préembrió"? Talán a petesejt? Esetleg a hímivarsejt? Hiszen az ivarsejtek egyesülése, a megtermékenyítés pillanata után már embrió (magzat) az új élőlény (az ember) neve. A fejlődési szakaszok is egyértelműek.
Nem az a félrevezető szándék húzódik a kifejezés mögött, hogy az embrió ember, a „préembrió" pedig nem az, így szabadon adható, vehető, ajándékozható, megsemmisíthető? Erre utal a kifejezés eredete is, hiszen az USA-ban találták ki, hogy könnyebben elfogadhatóvá tegyék a megtermékenyített petesejttel, a magzattal való kísérletezést, beavatkozásokat. A határidő megjelölése (14 nap, bizonyos szövetfejlődési szakasz elérése) is teljesen önkényes. Ugyanis ennyi időre van szükség a kísérletekhez, a „lombikbébi" előállításához. Bizonyos vagyok benne, hogyha több időre, pl. 21 napra lenne szükség, akkor bizonyosan a szívdobogás megjelenését választották volna határnak.
Ehhez hasonlóan érvelnek egyesek, amikor az abortusz elvégezhetőségének végső idejét az agyhullámok megjelenésének idejéhez (8. hét) kívánják kötni. Erre a gondolkodásmódra utal egy általam olvasott szakkönyv is, amikor azt írja, hogy azért célszerű a „préembrió" kifejezés használata, mivel várható, hogy több országban hamarosan embrióvédelmi törvény születik.
Kérdés: Igaz-e, hogy ha a magzat már ember, akkor az ivarsejt is az, hiszen abból fejlődik az ember?
Válasz: Akik ezt állítják, azok nincsenek tisztában a biológia alapjaival. Köztudott, hogy két ivarsejt két különálló sejt, önmagában életképtelen. A különálló 23+23 kromoszóma nem ember, nem magzat, nem élet, mégcsak nem is program. A szó legtágabb értelmében sem.
Itt nem érdemes az élet biológiai meghatározásába belemélyednünk. Emberi életet elindító programmá csak az egyesülés után válik. „A megtermékenyítés több, mint az apai és anyai kromoszómák (örökítő anyag) mechanikus keveredése. Ebből következik, hogy az utódban nemcsak azok a tulajdonságok jelennek meg, amelyek már az elődökben is megvoltak, hanem egészen új, az egyénre jellegzetes tulajdonságok is." (Törő Imre: Az ember fejlődése és szövettana 1968. 28.old.) Az ember nem csupán program! Tehát a fogamzásgátlás nem emberi életet szüntet meg, hanem az ivarsejtek egyesülését akadályozza meg, vagyis az élet kialakulásának lehetőségét. Az abortusz nem egyenlő a fogamzásgátlással.
Kérdés: Emberi életnek tekinthető a súlyos betegségben szenvedő magzat élete?
Válasz: Az tény, hogy az orvostudomány jelenlegi állása mellet sok olyan ember születik meg, marad életben, akinek még néhány évtizede fikarcnyi esélye sem volt az életbenmaradáshoz. Az orvostudomány lényege azonban az ember szolgálata. A kutatások célja ezért többek között az, hogy minél súlyosabb betegségekben meg tudjuk tartani az életet, mint legnagyobb földi értéket, valamint hogy ezeket a betegségeket meg tudjuk gyógyítani. Bármelyik életnek az elpusztítása idegen az orvoslástól, a gyógyítástól. Orvosnak eszébe sem juthat, hogy ha valakit nem tud meggyógyítani, akkor elpusztítsa!
Kérdés: Terhességnek nevezhetjük-e azt az időszakot, amikor a petesejt már megtermékenyült, tehát az új élet megindult, de a magzat még vándorol, nem ágyazódott be az anyaméh falába?
Válasz: Mi a terhesség? A magyar nyelv igen gazdag kifejezésekben: várandós, kismama, áldott állapotban van. Mondhatjuk-e, hogy az a nő, akiben már egy megtermékenyült pete, magzat fejlődik, nem várandós? Mondhatjuk-e, hogy a nő, bár esetleg számára még nem jelent terhet, ilyenkor nem hordozza a gyermekét? Badarság. A terhesség, várandósság, áldott állapot kezdete az a pillanat, amikor az anya testében az új élet megfogant.
