Fülszöveg 1 |
Már a római jog is ismerte a házassági akadály
fogalmát, ám ezek pontos fogalmát csak a kánoni
jog alakította ki. A régi Kódex
megkülönböztette az ún. tiltó akadályokat
és az érvénytelenítő akadályokat.
A hatályos jog csak olyan érvénytelenítő
akadályokat ismer, amelyek nemcsak tiltják, hanem
érvénytelenné is teszik a házasságot.
Az érvénytelenítő akadály a személyt
képtelenné teszi a házasság érvényes
megkötésére (CIC 1073.k.). A latin egyház Kódexe
(CIC) 12 akadályt ismer, míg a keleti egyház (CCEO)
13 akadályt sorol fel. Az Esztergom-Budapesti Érseki
Bíróság azzal a szándékkal indítja
útra ezt a kis sorozatot, - melynek első része ez a
füzet, - hogy segítséget nyújtson a
jegyesvizsgálattal foglalkozó lelkipásztorkodó
papságnak és köteléki perekkel foglalkozó
egyházi bíróságoknak. A sorozat füzetei
egyenként tárgyalják a házassági
akadályokat. |
Fülszöveg 2 |
Jézus az Ószövetségi Szentírásnak
a házasságról szóló
tanítását magyarázva emlékeztet arra,
ami kezdetben Isten terve volt: "már nem ketten vannak, hanem egy
test" (Mt19,6). A szeretetnek ezt a jelét "Isten megáldotta
és arra rendelte, hogy termékeny legyen..." (KEK 1604). Az
Egyház Tanítóhivatala többször kifejtette,
hogy a házastársi nemi aktus egyesülés és
termékenységet adó jelentése között
Istentől alapított felbonthatatlan kapcsolat van, amit az ember
saját kezdeményezésével nem törhet meg.
A legutóbbi Zsinat arra figyelmeztet, hogy azok a tettek, melyekkel
a házastársak bensőségesen és tisztán
egyesülnek, s amelyek az emberi életet adják (adhatják)
tovább, "tisztességesek és
méltóságteljesek", s nem válnak
törvénytelenné akkor sem, ha a házastársak
akaratától független okok miatt előre
láthatóan terméketlenek lesznek, mert nem szűnik
meg az a rendeltetésük, hogy a házastársak
közösségét kifejezzék és
erősítsék. A házassági akadályokat
tárgyaló sorozat második füzete az impotencia
akadályának problémáját vizsgálja,
segítséget nyújtva a jegyesekkel foglalkozó
lelkipásztoroknak és a köteléki perekkel
foglalkozó egyházi bíróságoknak. |