| |
1058. kán. -- Mindenki köthet házasságot, akit ettől a jog el nem tilt.
1059. kán. -- A katolikusok házasságát, akkor is, ha csak az egyik fél katolikus, nem egyedül az isteni jog, hanem a kánonjog is szabályozza, tiszteletben tartva
a polgári hatóság illetékességét e házasságnak merőben polgári hatásait illetően.
1060. kán. -- A házasságot jogkedvezmény illeti meg, ennélfogva kétely esetén a házasság érvényessége mellett kell állást foglalni, amíg az ellenkezője be nem
bizonyosodik.
További előírások itt olvashatók.
Sokszor merül fel a kérdés, mi a teendő, ha katolikus fél nem katolikussal kíván házasságot kötni.
Két alapeset van:
A - Római katolikus fél (latin rítusú) megkeresztelt, de nem római katolikussal (nem latin rítusúval) köt házasságot
1. A másik fél katolikusnak keresztelt keleti rítusú (bizánci rítusú - görög katolikus, alexandriai, antóchiai, örmény vagy
káld rítusú)
A római katolikus félnek teendője nincs, a másik felet azonban különféle előírások kötik, melyeket figyelembe kell venni.
2. A másik fél nem katolikusnak keresztelt (görög keleti, református, evangélikus stb.) (megjegyezném, ez a felsorolás
nagyon nehéz, mert pl. a mormon keresztséget a katolikus egyház nem fogadja el, kétség esetén felvilágosítás a lakóhely szerint illetékes plébánostól kérhető) - ez a vegyes vallás esete
Az illetékes hatóság kifejezett engedélye nélkül tilos két olyan megkeresztelt személy házassága, akiknek egyikét a katolikus egyházban keresztelték, vagy keresztség után
oda fölvették, és onnan formális aktussal nem távozott, a másik pedig olyan egyháznak vagy egyházi közösségnek a tagja, amely nincs teljes közösségben a katolikus
egyházzal.
Három alapvető feltétel van:
1. a katolikus fél nyilvánítsa ki, hogy kész a hittől való eltávolodás veszélyeit elhárítani, továbbá ígérje meg őszintén, hogy erejéhez képest mindent megtesz azért, hogy
minden gyermeke a katolikus egyházban keresztelkedjen és nevelődjék;
2. ezekről a katolikus fél által teendő ígéretekről a másik felet idejében értesítsék, hogy biztos legyen, hogy ő valóban tudatában van a katolikus fél ígéretének
és kötelezettségének;
3. mindkét felet meg kell tanítani a házasság céljaira és lényegi tulajdonságaira, melyeket egyik fél sem zárhat ki.
Az érvényességhez katolikus pap részvétele szükséges, megtartva a jog egyéb előírásait. Az ökumenikus
házasságkötés szertartásáról ezen az oldalon találhatók részletek.
Tilos a kánoni kötés előtt vagy után ugyanannak a házasságnak más vallásos szertartás keretében a házassági beleegyezés kinyilvánításával vagy megújításával történő
megkötése; hasonlóképpen ne legyen vallásos szertartás, amelyben a katolikus közreműködő és a nem katolikus lelkész egyszerre veszik ki a felek beleegyezését úgy, hogy
mindegyikük a saját szertartását végzi.
B - Római katolikus fél nem megkeresztelt, más vallású (zsidó, muzulmán, buddhista, stb.) vagy vallástalan féllel köt
házasságot - ez a valláskülönbség esete
Érvénytelen a házasság két olyan személy között, akiknek egyikét a katolikus egyházban keresztelték, vagy oda fölvették, és abból formális aktussal nem távozott el,
másika pedig nincs megkeresztelve. Ebben az esetben tehát a katolikus fél a valláskülönbség akadálya alól kell felmentést kérjen. Ezt a lakóhely szerinti
plébános segítségével lehet elintézni.
Meg kell jegyezni, hogy a katolikusnak keresztelt fél kötelezve van a házasságkötés kánoni formájára (azaz a katolikus templomi esküvőre) még akkor is,
ha hitét évek óta nem gyakorolja.
Tilos a kánoni kötés előtt vagy után ugyanannak a házasságnak más vallásos szertartás keretében a házassági beleegyezés kinyilvánításával vagy
megújításával történő megkötése; hasonlóképpen ne legyen vallásos szertartás, amelyben a katolikus közreműködő és a nem katolikus lelkész egyszerre veszik ki a felek
beleegyezését úgy, hogy mindegyikük a saját szertartását végzi.
|
h.jog@jegyes.hu