A kérvényt a házasfelek egyike a pápának címzi. A kérelmező fél, akitől – amennyiben a meg nem
keresztelt félről van szó – általában nem várható el, hogy megkeresztelkedjék (kivétel: ha az első házasságot valláskülönbség akadálya alóli felmentéssel kötötték), ne legyen vétkes oka az érvényes házasság kudarcának és a fél, akivel az új házasságot
megkötni vagy érvényesíteni akarják, ne saját hibájából idézze elő a korábbi házasfelek különválását. A kérelmet általában a megyéspüspöknek kell benyújtani, aki a szükséges vizsgálatot követően a Római Kúriának továbbítja.
A megyéspüspök vagy az általa megbízott egyesbíró által vezetett vizsgálati eljárás kötelékvédő és
ügyvéd bevonásával zajlik. Ebben a folyamatban mindent meg kell
állapítani, ami a házasság hit javára történő pápai felbontásához szükséges. Igazolni kell különösen a következőket:
a) legalább az egyik fél a házastársi együttélés egész időtartama alatt megkereszteletlen legyen, vagy a házasságot magát nem hálták el, miután bármelyikük
megkeresztelkedett
b) amennyiben egy nem megkeresztelttel egy új házasságot szándékoznak kötni, a nem katolikus vagy nem keresztény fél beleegyezzék (tehát ne csupán tudomása
legyen a katolikus fél vállalásáról, mint a vegyes házasság engedélyezésekor), hogy a katolikus fél a saját vallását
szabadon gyakorolja, valamint, hogy a gyermekeket
katolikus módon kereszteljék és neveljék.
Ezeken az alapvető követelményeken kívül vannak a pápai intézkedésnek még más feltételei is, nevezetesen:
1) Ne legyen lehetőség az életközösség helyreállítására. Ez a feltétel adott, ha a polgári házasság válással végződött.
2) Távol álljon a nyilvános botrány vagy a súlyos megütközés veszélye a pápai kegy megadása miatt.
3) A kérelmező fél ne legyen vétkes oka az érvényes házasság kudarcának, és hogy a katolikus fél, akivel az új házasságot megkötni vagy érvényesíteni akarják, ne
saját hibájából idézze elő a korábbi házasfelek különválását.
4) Az előző házastársat (a nem szentségi, de érvényes házasságban, melynek felbontásáról van szó) megkérdezzék, ha lehetséges, és az illető ésszerűen ne
ellenkezzék.
5) A bontást kérő fél gondoskodjék a korábbi házasságból esetleg származó gyermekek vallásos neveléséről.
6) Méltányos gondoskodás történjék az elhagyott házastársról és - ha vannak - a gyermekekről is.
7) A katolikus fél, akivel az új házasságot akarják kötni, a keresztségi ígéreteknek megfelelően éljen és gondoskodjék új családjáról.
8) Amennyiben az új házasságot katekumennel akarják kötni, erkölcsi bizonyosság legyen az illető közeli megkeresztelkedéséről. Ha lehetséges, meg kell várni az
illető keresztelését.
Ha pl. kétes, hogy két nem keresztény közti házasság érvényes volt-e, a hit javára való új házasság érdekében az előző házasság érvénytelensége vélelmezendő. Ha pedig
az kétes, hogy megvannak-e az előírt feltételek a privilegium fidei alkalmazására, azok meglétét kell vélelmezni.
A vizsgálat nem zárul le a bíró ítéletével, hanem a püspök szavazatát követően az egész aktacsomagot
három példányban megküldik a Szentszéknek.
A püspöki felterjesztés Apostoli Szentszék általi vizsgálatára a Hittani
Kongregáció illetékes. Az eljárásért illetéket kell fizetni. A kongregáció dönt arról, esetlegesen további bizonyítékok beszerzése után, hogy adottak-e a feltételei a
házasság felbontásának. Ennek megfelelően terjeszti a pápa elé a javaslatot a házasság felbontásáról.
A házasságot maga a pápai intézkedés bontja fel, hacsak a rendelkezés nem tartalmaz mást. A házasság felbontásáról rendelkező intézkedést mindkét féllel közölni kell.
Erről megjegyzés kerül a keresztelési és a házassági anyakönyvbe. A pápai intézkedés bejegyzése ellen fellebbezésre nincs lehetőség.
Visszatérés a házassági per kezdőoldalra
h.jog@jegyes.huMindenki ötletét, tanácsát szeretettel fogadjuk a h.jog@jegyes.hu címen.