A születés utáni első napokban állítódik be a "biológiai óra" működése. Ezt az újszülöttben termelődő nemi hormonok végzik. (A hormonok un. belső elválasztású mirigyek termékei, melyek a véráramba kerülve szabályozzák a szervezet működését.) Az állatkísérletek tanusága szerint ha az első életnapokban hím hormonhatás éri a hipotalamuszt, az később nem fog ritmusosan működni. Amennyiben ez a hatás ebben az időben nem jön létre, később már külsőleg adagolt nagymennyiségű hím nemihormon sem állítja le a ritmusos működést.
Embernél ez az idegi és hormonális ciklus átlagosan 28 naponként ismétlődik. Szélső határai általában 20-35 nap, de ismertek rövidebb és hosszabb ciklusok is. Egy embernél azonban a menstruációs ciklus hossza közel állandó. A megfigyelések és kísérletek igazolták, hogy külső és belső tényezők jelentősen befolyásolják ezt a ritmust. Többek között időjárási frontok, testi megerőltetés, utazás, lelki problémák, betegség mind befolyásolhatják az adott ciklus hosszát. Hormonális változások a ciklus során A női nemi ciklus irányításában is hormonok játsszák a fő szerepet. Az egyik hormontermelő az agyalapi mirigy, melynek két "terméke" irányítja a ciklust. Egy FSH (tüszőserkentő) nevű hormon a felelős azért, hogy a petesejt megérjen. Az LH (sárgatestképző) hormon az előidézője a tüszőrepedésnek és befolyásolja más hormonok termelését is. Legnagyobb mennyiségben a tüszőrepedés előtti 24 órában termelődik. A másik hormontermelő szövet a petefészekben található. A menstruációs ciklus működéséért és az azalatt bekövetkező változásokért az általa termelt ösztrogén és a progeszteron felelős.
A tüszőrepedés előtti időszakban szinte kizárólag ösztrogén termelődik. Hatása:
- a petevezeték izomzatának mozgékonysága
fokozódik, A ciklus második részében a progeszteron veszi át az irányítást. Hatása:
- előkészíti a méh
nyálkahártyáját a megtermékenyült
petesejt beágyazódására,
|
||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
Vissza a főoldalra |