Tanítás az emberi szerelemre nevelésről

A Nevelésügyi Kongregáció tanítása az emberi szerelemre nevelésről
(L'Osservatore romano
1983. december 9. Nr. 49. német kiadása alapján
Nyersfordítás)

Útmutatás a nemi nevelésről

Bevezetés

1. Az emberi személyiség harmonikus fejlődése engedi az isten képmásává való ... mind kifejezettebben mutatkozik. " A valódi nevelés.... GE 1." (1) A keresztény neveléssel összhangban a II. VK annak szükségességéről beszél, hogy a gyermekeket és a fiatalokat "egy pozitív és okos..... GE 1." (2)

A Nevelésügyi Kongregáció kötelességének tartja, hogy illetékességének körében a konzíliumi tanítások megvalósításáért saját beitragját....., ahogy azt egyes püspöki karok kérték.****

2. Ez a dokumentum nevelési kérdésekkel foglalkozó szakemberek segítségével készült és sokak szalvéleményét kértük ki. A célja a nemi nevelés pedagógiai oldalának megvilágítása és megfelelő tájékoztatás adása a keresztények ganzheitliche formung, mindenkinek hivatása szerint.

Az erkölcsi tanítás ****** , akkor is, ha minden alkalommal kifejezetten nincsennek megnevezve.

3. A Katolikus Nevelésügyi Kongregáció tudatában van a különböző országok között fenálló kulturális és szociális különbségeknek. Ezért ezt a tanítást a helyi egyházközségek pasztorális szükségleteinek megfelelően kell a gyakorlatban alkalmazni a püspöki konferenciák segítségével.

A nemiség jelentősége

4. A nemiség a személyiség egyik alapvető tényezője, a személyiség kifejezésének egyik formája, melynek segítségével az ember másokkal kapcsolatot tud létesíteni, emberi szeretetet tud érzékelni, kimutatni és élni. A nemiség a személyiség kibontakozásának és a nevelési folyamat által történő érési folyamatnak része, "Ugyanis a nemi jelleg határozza meg az emberi személyt férfiként és nőként mind biológiailag, pszichológiailag és lelkileg. Ez aztán nagy mértékben befolyásolja a személy érését és a társadalomba való beilleszkedését." (3)

A nemiség nemcsak biológiailag de pszichológiailag és lelkileg is jellemzi a férfit ás a nőt egész életénát. Ez a különbözőség a két nem egymás kölcsönös kiegészítésével egyetemben teljesen megfelel Istennek az egyes ember hivatásáról szóló tervének.

5. A nemi egyesülés, mely az élet továbbadásának van alárendelve, a két hitvestárs szeretetegységének a test szintjén való fő kifejezési formája. Azonban a kölcsönös adás keretéből, melyet a keresztény ember számára Isten közvetít és gazdagít, kiszakítva, ez az egyesülés elveszti értelmét, az önzés áldozatává válik és erkölcsi zűrzavart okoz. (4)

6. A nemiség, mely kifejezése, felemelése és kiegészítése a szeretetnek, valóban emberi.

Biológiai és pszichológiai fejlődése során az ember csak akkor fejlődik harmonikusan és teljesíti ki önmagát, ha *******

A jelen helyzet

7. Ma a keresztények között is jelentősen megoszlanak a vélemények a nemi nevelés kérdésében. A jelen kor erkölcsi irányvesztettségében úgy a káros konformizmus, mint az előítéletek veszélye is fennáll, melyek félreismerik az ember legbelső lényegét, mely sértetlenül került ki a Teremtő kezéből.

8. Ebben a helyzetben feleletként különböző oldalakról megfelelő nemi nevelést támogatnak. De ha ennek szükségességéről elméletileg meg is vagyunk győződve, a gyakorlatban jelentős bizonytalanságok és különbségek maradnak mind azon személyek és intézmények tekintetében, melyek a nevelésért felelősséggel tartoznak, mind a tartalom, mind az eszközök tekintetében.

9. Szülők és nevelők gyakran nem tartják magukat elég felkészültnek arra, hogy megfelelé nemi nevelést nyújtsanak. Az iskola gyakran nincs abban a helyzetben, hogy a témába általános betekintést nyújtson, egy csupán természettudományos ismertetés pedig hiányos.

10. Azokban az országokban, melyek még nincsenek a probléma sürgősségének tudatában, vagy magától - különösebb nevelés nélkül - is megoldhatónak találják, bizonyos nehlzségek lépnek fel.

11. Nagy általánosságban, be kell vallanunk, nehéz feladat előtt állunk, mert a tényezők, melyeket a nevelésben figyelembe kell venni, igen sokrétűek (élettani, pszichológiai, pedagógiai, szocio-kulturális, jogi, erkölcsi és vallási).

12. Katolikus intézményekben a helyi püspökök hozzájárulása és támogatása nyomán sokhelyütt kezdődött meg a nemi nevelés értékes megvalósítása. Célja nemcsak a gyerekek ls fiatalok pszichés és lelki érésre vezetése, hanem mindenekelőtt az is, egy gyakran irányvesztett és lehúzó környezet veszélyeire felkészítse őket.

13. Azoknak a fáradozása is dicséretet érdemel, akik tudományos komolysággal szentelték magukat a kérdésnek, és egy megoldási javaslatban a humán tudományokból kiindulva olyan vizsgálatok eredményeit terjesztették elő, melyek megfelelnek az ember evangéliumi méltóságának.

A tanítóhivatal tanítása

14. A tanítóhivatal a nemi nevelésről kiadott tanításaiban haladás figyelhető meg, mely úgy a történelmem jogos követelményeinek, mint a hagyományhűség igényeinek megfelel. (5)

A II. Vatikáni Zsinat "Nemi nevelésről szóló nyilatkozat"-ában arra az összefüggésre mutat rá, melybe a nemi nevelésnek is be kell olvadnia (6) és hangsúlyozza a fiatalság jogát személyes igényeinek megfelelő nevelésre.

A zsinat tanítása

"A gyermekeket és fiatalokat segíteni kell, mégpedig a lélekben, a pedagógia és a didaktika mai eredményeit felhasználva testi, erkölcsi és értelmi képességeik harmonikus fejlődésében és abban, hogy egyéni életútjukon fokozottan egyre nagyobb felelősségtudatra tegyenek szert kitartó erőfeszítéssel. (7)

15. A Gaudium et spes című lelkipásztori konstitució tárgyalja a házasság és a család méltóságát, és hangsúlyozza a családot, mint előnyös székhelyet a fiatalság tisztaságra való nevelésében. (8) Mivel ez a teljes nevelés része, megköveteli a nevelők szülőkkel való együttműködését küldetésük betöltésében. (9) Ebből a nevelésből a gyermekeket és a fiatalokat a családban (10) lépcsőzetesen és mindig a személy teljes kiformálásának szemszögéből kell részesülni.

16. A keresztény család küldetéséről a mai világban II. János Pál apostoli buzdításában fontos szerepet tulajdonít a nemi nevelésnek, mert itt a személy egy értékéről van szó. "A szeretetre, mint önátadásra való nevelés elengedhetetlen feltétel a szülők számára akkor is, hogy gyermekeiknek világos és okos nemi nevelést tudjanak adni. Egy olyan kultúrával szemben, amely legnagyobbrészt "vulgarizálja" az emberi nemiséget - mert elszegényítve csak a testhez köti és nem lát benn mást, mint az önző gyönyörvágya kielégülését -, a szülők nevelői szolgálatának egészen és igazán személyes nemi kultúrára kell támaszkodnia. A nemiség ugyanis az egész személy kincse - a személyé, aki érzékelő test és lélek - és így mutatja meg a maga benső tartalmát, hogy előreviszi az embert a szeretetben való önátadás felé." (11)

17. Rögtön ezután az iskolai nemi nevelésben játszott felelősségét tárgyalja a pápa, melynek a szülőket kell szolgálni és velük összhangban kell lennie. "A nemi nevelést, amely a szülők elsődleges joga és kötelessége, mind otthon, mind az általuk ellenőrzött iskolában az ő gondos irányításuk alatt kell végezni. Erre vonatkozóan az Egyház ismételten hangsúlyozza a kölcsönös felelősség törvényét, melyet az iskolának - valahányszor segítséget nyújt a nemi nevelésben - tiszteletben kell tartania azáltal, hogy ugyanolyan szellemben nevel, mint a szülő." (12)

18. "A tisztaságra, mint erényre való nevelés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a nemiség értéke teljesen megvalósuljon, és ez teszi méltóvá a személyt, hogy tisztelje és támogassa a test "jegyesi tartalmát"." (13) A tisztaság önuralom, az a képesség, mely a nemi ösztönt a szeretet szolgálatába állítja és beolvasztja a személyiség kibontakozásába. A tisztaság, Isten kegyelmének és saját közreműködésünk gyümölcse, a személyiség különböző rétegeinek összekapcsolása és a bűntől megsebzett emberi természet gyengeségének legyőzésére szolgál, úgy, hogy mindenki saját isteni hivatását tudja betölteni.

A tisztaságra való nevelés folyamán "a keresztény szülők, akik felismerik Isten hívásának jeleit, különleges figyelmet és gondosságot szenteljenek a szüzességre való nevelésnek, amely az önátadás A szülők, akik felismerik Isten hívásának jeleit, különleges figyelmet és gondot szenteljenek a szüzességre való nevelésnek, amely az önátadás legfelsőbb foka, azé az önátadásé, amely az ember nemiségének is értelme."

19. II. János Pál pápa tanító nyilatkozataiban a sérthetetlen normával szemben előnyben részesíti fellelhető és tisztelhető értékek pozitív értékelését. Mégis a norma fogalmazza meg az értékeket, melyekre az embernek törekednie kell.

"A szoros össze összefüggések miatt, melyek a személy nemi jellege és etikai értékei között állnak fenn, a nevelésnek rá kell vezetnie a gyermeket arra, hogy az erkölcsi törvényeket úgy fogják fel és úgy is értékeljék, mint szükséges és drága oltalmat a felelős személyiség kifejlődéséhez mindabban, ami az ember nemiségéhez tartozik." (15)

20. Ez a dokumentum, mely keresztény emberszemléletből indul ki és azokat az alapértékeket tartja szem előtt, melyeket az egyházi tanítóhivatal emelt ki a legutóbbi időben, irányvonalat szeretne nyújtani a nevelőknek úgy a nemi nevelésről, mint viselkedésmódokról és feltételekről, melyeket a gyakorlatban tekintetbe kell venni.

I. Néhány alapvető elv

21. Minden nevelés alapjául egy bizonyos emberkép szolgál. A keresztény nevelés arra törekszik, hogy az ember, aki testhez kötött szellem, átfogó önmegvalósítását Istentől kapott létezése, természeti és szellemi adottságainak fejlesztésén keresztül segítse elő. A keresztény nevelés a hiten alapszik, mely "új fényt vet mindenre, feltárja az Isten elgondolását az ember egész hivatásáról." (16)

A nemiségről alkotott keresztény felfogás

22. A keresztény felfogás különleges funkciót tulajdonít a testnek, mely hozzásegít az élet értelmének és az ember rendeltetésének megértéséhez. A testiség ugyanolyan megnyilvánulási formája a létnek, mint a cselekvés, mely az emberi szellemre jellemző. Jelentősége antropológiai természetű: "a test teljesíti ki az embert" (17) "a személy kifejeződése" (18) és ezért Isten eredeti üzenete az ember felé, egyben "mely egy jelként értelmezendő ősszentség, mely a látható világban közvetíti a láthatatlan titkot, mely az örökkévalóságban Istenben van elrejtve." (19)

23. Emellett még egy másik jelentőséggel is bír, mely teológiai természetű: a test segítségével megnyilatkozik Isten és teremtő szeretete, amennyiben ez a szeretet az ember teremtettségét, egy ősi ajándéktól, a szeretettől, való függését hirdeti. "A test tehát: tanúságtétel a teremtésről, mint ősi ajándékról, egyben tanuság a szeretetről, mint ősforrásról, melyből minden önodaajándékozás származik" (20)

24. A nemi jelleggel bíró test, az ember kölcsönösségére, tehát a szeretetre, és a kölcsönös egymásnak adásra való hívását fejezi ki. (21) Végül a férfi és a nő teste a termékenységre, mint nemiségük alapvető jelentésére, fő hivatásukra emlékeztet. (22)

25. A nemi különbségek, melyek közelebbről határozzák meg az embert, további különbségeket okoznak, melyek azonban egyenlő méltósággal és természettel bírnak. (23)

Az emberi személy legbensőbb természetéből kifolyólag vonzódik a másik iránt, mely a szeretet kölcsönösségét feltételezi. (24) A nemek kiegészítik egymást. hasonlóak és ugyanakkor különbözőek. Bár nem identikusak, a személy méltóságának szempontjából egyenértékűek; míg egyenrangúak a kölcsönös megértés szempontjából, különbözőek hogy ki tudják egészíteni egymást.

26. A férfi és a nő saját módjukon valósítják meg az emberi teremtmény isteni létéből: "Isten képére és hasonlatosságára" vannak teremtve, és nem egyedül, hanem párként, mint :szeretet--közösség élik meg ezt a hivatást. (25) A férfi és nő az egyesülésen és termékenységen keresztül részt vállalnak Isten teremtő szeretetéből, egymáson keresztül életközösségbe kerülnek Istennel. (26)

27. A bűn elhomályosítja az eredendő ártatlanságot, megnehezíti az embernek ezen üzenet megértését. Feltárása erkölcsi feladattá változott, egy magasszintű teljesítmény tárgyává, amely az emberre van bízva: "Férfi és nő az ősbűn által elvesztették az eredeti ártatlanság kegyelmét. A test jegyesi értelmének megértése már nem egyszerűen a kegyelem megvilágosításából következik. Mégis megmaradt az emberre háruló feladatként és annak az ajándéknak az erkölcsi igényeként, mely, mint az eredeti ártatlanság távoli visszhangja, az emberi szív legbelsejébe van írva" (27)

A test ezen képességében, mely egyben jel és az erkölcsi hivatáshoz szükséges út is, észrevehető a test és a szentségi rend rend közötti hasonlatosság, mely konkrét út az ember kegyelme és üdvössége eléréséhez.

28. Mivel a "nemi" ember állandóan annak kísértése alatt áll, hogy a nemiséget a szexualitás élményére korlátozza, érthetően voltak olyan irányzatok, melyek a nemiség leértékelésére törekedtek, mintha természetétől fogva nem lenne méltó az emberhez. Az itt lefektetett irányvonalak tudatosan fordulnak szembe az ilyenfaj ta értékeléssel.

29. "Az ember misztériuma csak a megtestesült ige misztériumában világosodik meg igazán" (28) és nyerheti el az emberi lét az örök életre szóló meghívásában teljes értelmét. Csak Krisztus nyomában válaszolhat az ember erre a meghívásra, és válhat teljességében emberré; előre halad, míg el nem éri a teljes embert, a Krisztusban való teljes érettség mértéke szerint. (29)

30. A Krisztusi titok fényében a nemiség hivatásként jelenik meg azon szeretet gyakorlására, mely Isten lelkét árasztja a megváltottak szívébe. Jézus Krisztus ezt a hivatást csúcsosította ki a házasság szentségében.

31. Erre, a mennyei élet kedvéért vállalt nőtlenségre hív Jézus igéjén és példáján keresztül. (30) A Szüzesség szeretetre szóló hivatás: szabadabbá teszi a szívet az Isten iránti szeretetre. (31) A szűzi szív, mely szabad a házastársi szeretet kötelékeitől, nyitottabb az önzetlen felebaráti szeretetre.

A mennyei élet kedvéért vállalt szüzesség így megfelelőbben fejezi ki Krisztus áldozatát az Atya felé az emberek kedvéért, jobban tükrözi az örök élet valósságát, mely teljesen a szeretettől van átitatva. (32)

Biztos, hogy a szüzesség lemondást jelent a házastársi szeretet tipikus megnyilvánulásairól, de mindezt, azért a célért, hogy magát a másiknak való önzetlen odaadás erejében, mely a nemiség jellemzője, még mélyebben elmerítse és ezzel egyidejűleg a Lélek erejével, mely az Atya és a testvérek iránti szeretetet tanúsítja megerősítse és átalakítsa, mint ahogy Jézus tette.

32 Összefoglalóan mondhatjuk; a nemiség hivatás, mely olyan értékek sokaságát fejezi ki, melyeknek specifikus erkölcsi igények felelnek meg. Az emberek közötti párbeszédben az ember teljessé válását segíti elő, amennyiben nyitottá teszi a szeretetben való átadására saját magát. A termékenység és az élet továbbadásának a teremtési rendben betöltött keretében, arra hivatott, hogy ehhez a belső rendeltetéshez is hű legyen. A szeretet és termékenység tehát a nemiség azon értékei és jelentései, melyek egymásból következnek és egymást segítik, melyeket ezért sem egymástól elkülöníteni, sem egymással ellentétbe állítani sem lehet.

33. Az érzelmi élet, mely a mindenkori életkornak felel, meg, meghatározó módon fejezi ki a különböző életállapotokat: házassági köteléket, a mennyei élet kedvéért vállalt Istennek szentelt szüzességet, a keresztény ember azon állapotát, mikor még a házassági kötelességének magára vállalása előtt áll, vagy úgy döntött, hogy nem fog megházasodni. Az érzelmi élet mindig a személyiségi teljességének része kell, hogy legyen.

A NEMI NEVELÉS LÉNYEGE, CÉLJA ÉS ESZKÖZEI

34. E nevelés célja, hegy a nemiség jelentőségének kellő mélységű megismertetése, valamint a személy harmonikus és teljes kibontakozása pszichológiai éréséhez, "lelki" kiteljesedése által, amelyre minden hivő meghívást kapott. (33)

Ezért tartja szem előtt a keresztény nevelő a hit alaptételeit és az együttműködés különböző módjait, mint ahogy tekintetbe veszi a mai pedagógia pozitív értékeit a nemiségről.

35. A keresztény antropológia szemszögéből a nemi nevelésnek és a vele összefüggésben álló érzelmi életnek figyelembe kell venni az egyén teljességét, így, biológiai, lelki-érzelmi, társadalmi és szellemi szempontokat is meg kel kívánnia. Ez a kövtelmény nehézzé vált, mivel a hivő is magán hordj a az eredendő bűn következményeit.

Hatékony "képzés" nem korlátozható csupán ismeretátadásra, mely csupán értelemre irányulna, hanem az akarat, az érzelmek és indulatok alakítására különös figyelmet kell fordítani. Valójában ahhoz, hogy a szexuális érzelmi élet érett fokára jussunk, önfegyelemre van szükségünk, mely erényeket feltételez, mint szemérmesség, tisztesség és mértékletességek sajátmagunk és a másik tiszteletét. a másik felé való nyitottságot.

Mindez csak a Jézus Krisztustól származó kegyelem erejéből lehetséges.

36. Még ha több módon valósul is meg a nemiség az egyes személyekben, a nevelésnek mindenekelőtt azt az érettséget kell célként kitűzni, mely nemcsak a nemiség értékeit tekinti az értékek rendjében, hanem a készséget is az önátadásra, arra a képességre, hogy önzetlen szeretetben a másiknak ajándékozzuk magunkat. Csak akkor tud az ember spontán kapcsolatokat teremteni, érzelmein uralkodni és komolyan rábíznia magát egy máik emberre, amennyiben ez a képesség megfelelő mértékben kifejlődött. (34)

37. A mai keresztény befolyás alatt álló pedagógia a nevelés alanyát, annak teljességét és összetettségét tekinti a nevelés főszemélyének. Segítenie kell őt mindenekelőtt egy bizalmi kapcsolat által a jóra való irányultság kifejlesztésében. Ez könnyen feledésbe merül, ha túlzott jelentőséget tulajdonítunk a puszta ismeretnek a nemi nevelés más dimenziói kárára. Valójában a nevelésben a legnagyobb jelentösége az ismeretek közvetítésének van, de csak, ha a megfelelő értékek elsajátítása által és a felnőttséghez elengedhetetlen sokrétű személyes felelősség éber tudatossága révén, élővé válik.

38. A nemiség egész emberi személyre kiterjedő hatásainál sok szempontot kell szem előtt tartani: az egészségi állapotot a családi és szociális környezet befolyását, a személyre irányuló befolyásokat, és reakcióit ezekre, az akaratnevelést a kegyelem segítségével támogatott lelki élet fejlődési fokát.

39. Az eddig felsoroltak, mind segítséget és vezérfonalat nyújtanak a nevelőknek az ifjúság személyiségnevelésében. A nevelőket kritikus gondolkodásra kell, hogy ösztönözzék benyomásaikról, és amíg az ideálist állítják a szemük elé, maguk is, úgy személyesen mint közösségként, igazi keresztény életről kell hogy tanúskodjanak.

40. Az erkölcsiség és nemiség közötti szoros kapcsolatra való tekintettel az erkölcsi normákat világos alapokat hordozva kell közvetíteni, amire aztán őszinte személyes igenlés épülhet.

41. A modern pedagógia tisztában van azzal, hogy az emberi élet állandó fejlődésben áll és a személyiség nevelése szünet nélküli folyamat. Ez érvényes a nemiségre is, mely a, különböző életszakokban különbözőképpen nyilvánul meg. Ez nyilvánvalóan gyarapszik minden érettségi stádiumban és figyelemreméltó nehézségek járulnak hozzá.

42. A nevelőknek figyelembe kell venni ennek a fejlődésnek az alapfokozatait: a korai ösztönt, mely elsősorban a fejletlen szakaszban mutatkozik meg, és a továbbiakban a rossz és a jó ambivalenciáját idézi elő; később - a nevelés segítségével - megállapodnak az érzelmek, és evvel egyidőben növekszik a felelősségtudat, az önzés lassan eltűnik, bizonyos önfegyelem nyer teret, amely elfogadja a másikat, és képes öt saját magáért szeretni. A nemiség elemei, a szexualitás, erotika, szeretet és jóság, egybefonódnak. Még ha nem is sikerül elérni a tökéletes eredményt, valójában mégis sokkal több olyan ember van, mint gondolnánk, aki a vágyva várt célt megközelíti.

43. A keresztény nevelők meggyőződése, hogy a nemi nevelés csak hívő környezetben valósul meg. A keresztségen keresztül a feltámadt Krisztus testének tagjává vált keresztény tudja, hogy teste is a lélekkel van eltelve és megvilágosítva, melyet Jézus közvetít számára. (35)

A feltámadt Krisztus titkába vetett hitből fakadóan látja meg a hivő ember a meghívást a test feltámadására, mely az igaz emberben lakó Szentlélek kegyelméből már meg is kezdődött és a teljes, végleges feltámadás csiráját hordozza magában. Krisztus az, aki a hivő emberben Szentlelke által kiteljesíti a feltámadást.

44. Káosz uralkodik és működik úgy az egyénben, mint a kultúrában, mely a társadalmat fémjelzi. Ez a káosz, melyet a bűn idézett elő, hozzájárul ahhoz, hogy Krisztus törvényével ellenkező módón értelmezzék és éljék meg a nemiséget. Ezt nevezi Szt. Pál a bűn törvényének.(36) Néha a gazdasági problémák, az állami törvények, a tömegközlekedési eszközök, a nagyváros életkörülményei gyakorolnak negatív hatást az emberekre. A keresztény nevelés, mindezt felmérve nyújt útmutatást ahhoz, hogyan lehet szembeszegülni e szuggesztív hatásoknak.

45. Ezt az állandó fáradozást a kegyelem ereje teszi lehetővé és segíti. A kegyelem kiáradásának módjai: Isten szavának hivő lélekkel való befogadása, a hűséges ima és a szentségek vétele. Elsősorban az eukarisztia, a saját magát feláldozó Krisztussal való közösség az, amiben a fiatal (ember) valóban az élet kenyerét veszi magához, mely erőt nyújt a földi életben adódó akadályok legyőzéséhez. A bűnbánat szentsége, különös kegyelme és a lelki vezetés tanácsa által, nemcsak a gonosz elleni harchoz nyújt képességet, hanem bátorságot is nyújt az elesés után a felálláshoz.

A templomi közösség felkínálja és megünnepli ezeket a szentségeket. Aki egy ilyen közösség életéből veszi ki a részét, a szentségek vétele által erőt nyer az állapota szerinti hűséges élethez.

46. A személyes és a közösségi ima pótolhatatlan az isteni erő kieszközléséhez, hogy a keresztségi fogadalmunkhoz hűek maradjunk, hogy ellenálljunk a bűntől sebzett emberi természet kísértéseinek és, hogy egyensúlyozni tudjuk a környezet negatív hatásait.

Az ima lelkisége, segít, hogy a hűség és a szív nyíltságának evangéliumi értékeit megőrizzük, hogy a gyakorlatban következetesen éljük meg a szegénységet és alázatot a napi munka forgatagában és a másikért való fáradozásban. A belső imaélet krisztusi örömhöz vezet, mely mentes minden moralizálástól, és pszichológiai segítség nélkül győz a gonosz ellen.

Az árra1 történő gyakori belső találkozás különösen a fiatalságnak ad erőt és lelkesedést egy tiszta élet megvalósításához. Ezáltal lesznek képesek rá, hogy emberi és krisztusi hivatásukat stabil önfegyelemmel a másiknak való teljes önátadásban megéljék.

Manapság senkinek sem szabad elmennie ezen megfontolások jelentősége mellett. A valóságban, ma sokan pesszimistán úgy látják, hogy az emberi természet gyenge a házasságban egy egész életre szóló elkötelezettségre. A keresztény nevelésnek erősítenie kell a bizalmat a fiatalokban, különösen, hogy felkészítse és megértesse velük, hogy az egész életre szóló elkötelezettségükben nincsenek magukra hagyva, hanem Isten kegyelme segíti őket. A kegyelem segítségével mindenki képes Istentől rendelt hivatását betölteni.

47. Az emberi erőből megvalósíthatatlan tiszta élet leélésére a szentek példájából meríthetünk reményt, akik Krisztussal szoros kapcsolatban és öt követve éltek.

Szűz Mária a legkiválóbb példa a keresztény élethez. Az egyház évszázados tapasztalata mutatja, hogy azok a hivők, különösen azok a hivő fiatalok, akik Szűz Máriát tisztelték, meg tudták valósítani ezt az ideált.

II. FELELÖSSÉG A NEMI NEVELÉSBEN A CSALÁD FELADATA

48. A nevelés elsősorban a család, mint "a gazdagon kifejlődött emberség iskolája", hatáskörébe tartozik. (37) Valójában a család szolgáltatja a legjobb talajt, a nemi nevelés lépcsőzetes megvalósításához. Nagy érzelmi gazdagsággal bír, mely képes a leglényegesebb valóság elfogadtatására, anélkül hogy sérüléseket hagyna hátra, és képes mindezt harmonikus érett egyéniséggé alakítani.

49. A szeretet és a családban lévő kölcsönös bizalom már születésétől fogva elősegítik a gyermek harmonikus fejlődését. Annak érdekében, hogy a gyermekek és szülök Között természetes érzelmi kapcsolat jöjjön létre, a szülőknek tisztázott nemi egyensúly alapjain állva meg kell teremteniük a gyerekekkel az koruknak és érettségüknek megfelelő beszélgetési lehetőségeket, a megfelelően tisztázott és kiegyensúlyozott nemi alapokon állva.

50. Ahhoz, hogy a gyerekeknek hatékony útmutatást tudjanak adni pillanatnyi problémáik megoldásához, a szülőknek először életükkel kell példát mutatni, miféle tudásközlés előtt. A keresztény szülőknek tudniuk kell, hogy a példa a legmeghatározóbb a gyermeknevelésben. A gyerekek így tudnak csak megbizonyosodni arról, hogy a keresztény ideál a családban élő valóság.

51. Ha a szülök másokkal nyíltan együttműködve próbálnak felelősségteljes nevelőket képezni, ez a fiatalok érésére is pozitív hatással lesz. Az elméleti felkészültség és a tapasztalat együttesen segítik a gyerekeket a férfi és a nő mindennapi életében betöltött szerepének és értékeik megértésére.

52. A házastársi élet teljes megélése és annak következményei: a család szorossága és szentsége a szülök lelkiismereti fejlődésétől és a fejlődés folyamán kialakult értékektől függnek. A gyerekek könnyebben teszik magukévá a családban ténylegesen megélt erkölcsi értékeket. (38) Ezen értékek egyik legfontosabbika az anyaméhtől létező élet tisztelete és általánosan a bármely korú és helyzetben lévő ember iránti tisztelet. A fiataloknak segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy eme alapvető értékek létét felismerjék, tiszteljék és becsüljék.

A nemi nevelés egyházi dimenzióban is lényeges ezen értékek a keresztény életben betöltött szerepe miatt, és nem másodsorban azon fiatalok szempontjából, akik papi vagy felszentelt hivatást választanak.

A KERESZTÉNY KÖZÖSSÉG

53. Az egyház, mely a hivők hitre való megkeresztelésében egyben édesanyjukká vált, Krisztustól származó nevelési feladattal rendelkezik. Ezt elsősorban az Istennel és embertársainkkal való közösség hirdetésében és az eukarisztikus életben és az apostolkodásban való tudatos és aktív részvételben valósítja meg. (39) A keresztény közösség az első nyitástól, kezdve az életen keresztül teret nyit, mely lehetővé teszi a keresztény erkölcs megélését és ezáltal a hívőknek az örömhír tanúságának gyakorlását.

54. A családban gyakran nehézségekbe ütközik a nemi nevelés megvalósítása. Szükség van a keresztény közösség, különösen a papok, nagyobb közreműködésére a megkereszteltek nevelésében. Ezen a területen a családnak segítségére lehet a katolikus iskola, a plébánia közösség és más egyházi szerveződések.

55. A hit egyházi jellegéből adódik a a keresztény közösség felelőssége a megkereszteltek segítésére, akiknek következetesen és tudatosan kell a keresztségi fogadalom szerint élni. A püspökök feladata, hogy az egyes templomok szükségletein megfelelő előírásokkal és útmutatással segítsenek.

KATEKIZMUS ÉS NEMI NEVELÉS

56. A katekizmusnak az egész egyházi közösség megújulásának termékeny talajává kell válnia. Ahhoz, hogy a hívőket a hit érettségére vezesse, világossá kell tenni a nemiség pozitív értékeit Krisztus és az egyház titkának fényében, ezeket a szüzesség és házasság értékeivel szoros összefüggésben megmutatva.

Az ilyen katekizmusnak ki kell emelnie, hogy a szeretet a keresztény ember elsődleges hivatása és hogy a szeretetre szóló meghívás két különböző módon valósítható meg: a házasságban vagy a mennyei élet kedvéért választott szüzességben. (40) "A házasság és a szüzesség Isten és az ő népe szövetsége misztériumának és a belőle fakadó életnek két megnyilvánulási módja." (41)

57 Azért, hogy a családok megbizonyosodhassanak afelől, hogy a katekizmus az egyház tanítóhivatalától nem távolodott el, szükséges, hogy a pásztorok fáradságot nem kímélve válasszák meg és készítsék elő felelősségteljes személyeket és határozzák meg a tartalmat és eszközöket.

58. A 48-as pontban említett gondolatok után továbbra is érvényes biológiai és érzelmi természetű intim kérdések esetében lehetőleg a család elsődlegessége.

59. Biztos, hogy a családon belül különleges szerep jut a katekizmusnak. Amennyiben a szülök nincsenek abban a helyzetben, hogy eleget tegyenek kötelességüknek, fordulhatnak a bizalmukat élvező más személyekhez is. Az okos, tartózkodó, a kornak megfelelő és a környezetet szem előtt tartó bevezetés megóvhatja a gyermekeket a lelki sérülésektől és megkönnyítheti számukra a nemi problémák megoldását. Az egyszerű ismeretátadás soha sem lehet elegendő. A hétköznapi élet sokrétű indítékait felhasználva valóban maradandóvá és élményszerűvé lehet tenni nevelést. ****

A házasság előtti katekizmus

60. A fiatalok házasságra való felkészítésének egyik alapvető tényezője abban rejlik, hogy segítsük bennük a keresztény etikának a nemiségről alkotott megfelelő képének kialakítását. A házasságra való felkészítésben a katekizmus előnye abból a lehetőségből adódik, hogy a nemiséget közvetlenül a házasság szemszögéből tárgyalja. A teljes eredmény eléréséhez azonban ez a katekizmus megfelelő továbbfejlesztésre szorul, amiből aztán valós és igazi katekumenátus fejlődhet ki. Ezenkívül a jegyesek tisztaságát kell hogy támogassa és elmélyítse, és egyben előkészítse őket a keresztényen megélt házasságra és házastársaknak az Isten népében betöltendő szerepére.

61. Az eljövendő házastársaknak ismerniük kell a házasság mély értelmét, mely mint a házassági közösséget, az élet továbbadását szolgáló szeretetben való egység értelmezendő. A házasság szilárdsága és a házastársi szeretet megköveteli a tisztaság és önmegtartóztatás elengedhetetlen feltételeit: a jellemfejlődést és az áldozat szellemét. A házassági élet egy-két nehézségét tekintve, melyek különösen korunkban felerősödtek, a fiatalok tisztaságra való nevelése fontos segítséget nyujthat a házastársaknak a házassági tisztaság megőrzéséhez. Emellett az egyházi tanítóhivatal által kimondott isteni törvények normáinak világos ismeretére is szükségük van, melyeket szem előtt kell tartaniuk lelkiismeretük nevelésekor. (42)

A házassági szentség értékének és nagyságának tiszta ismeretében, amelyben a keresztény házastársak számára a keresztségi kegyelem és keresztségi hivatás konkretizálódik, tudatosan kell megélniük erkölcsi életük értékeit és feladatait, mint a kegyelem és a Szentlélek működésének követelményét és gyümölcsét. "A keresztény házastársakat külön szentség erősíti meg állapotbeli feladataikban és méltóságukban." (43)

Ahhoz, hogy a házastársak Isten tervével megegyező módon élhessék meg nemiségüket, fontos, hogy a családtervezés természetes módszereit ismerjék. II. János Pál szavai szerint "... lényeges, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy ezek az ismeretek minden házasságban élő ember, de elsősorban a fiatalok számára elérhetővé váljanak. Az ehhez szükséges világos ismeretet és nevelést már idejekorán és komolyan kell a házaspároknak, orvosoknak és szakembereknek továbbadni." (45) Ki kell azonban hangsúlyozni, hogy a ma olyannyira propagált fogamzásgátlás ellentétben áll azon keresztény ideálokkal és erkölcsi értékekkel, melyeknek tanítómestere az egyház. Ez a tény még sürgősebbé és szükségesebbé teszi, hogy a fiatalok a megfelelő életkorban megismerjék az egyház tanítását és indokolását a fogamzásgátlás témájában, és így felkészülhessenek a felelősségteljes, teljesen a szeretettől áthatott és az életre igent mondó házaséletre.

Útmutatás felnőtteknek

63. A felnőttek alapos katetikus előkészítése az emberi szeretetre fekteti le az alapot a gyerekek nemi neveléséhez. Csak így lehet a hittől megvilágosult emberi érettséget elérni, melyre a felnőtt ember hivatott, s mely annyira meghatározó az uj generációval folytatott párbeszédben. Az útmutatáson és eszközökön kívül, melyeket alkalmazni lehet, a katekizmusnak lehetővé kell tennie bizonyos problémákról folytatott gondolatcserét, nevelői segédeszközökkel a jobb megértést kell elősegítenie, és adott esetben találkozókat szerveznie olyan szakemberekkel, akik együttműködése nehéz esetekben különösen hasznos lehet.

A polgári társadalom feladata

64. Az embernek a társadalomban kifejezetten azokat az értékeket kellene felfedeznie, melyeknek jelentős hatása van fejlődésére. Ezért a polgári társadalom feladata, amennyiben a közjót szolgálja (46), hogy figyeljen arra, hogy az iskolák feltételei fizikailag és erkölcsileg egészségesek legyenek, és hogy azokat az adottságokat fejlesszék, melyek a szülök kifejezett kívánságainak eleget tesznek, vagy az ő szabad jövőhagyásukat bírják

65. Az állam feladata, hogy polgárait erkölcsi jogtalanságok és rendellenességek ellen védje, így például a fiatalkorúak szexuális kihasználása, nemi erőszak bármely formája, a jó erkölcsök megsértése, a permisszivitás, a pornográfia és lakosságpolitikai információk nem tényszerű felhasználása ellen.

Felelősség a nevelésben a kommunikációs eszközök használatához

66. A mai világban a szociális kommunikációs eszközök szuggesztív kínálatuk tömkelegével az információ és a tanítás által állandó formáló hatást gyakorolnak a fiatalságra és a gyermekekre elsősorban a nemi nevelés területén. Ez a hatás gyakran sokkal nagyobb, mint a saját család hatása.

II. János Pál így jellemezte a gyermekek helyzetét a kommunikációs eszközök szemszögéből: "Lenyűgözve, a világnak és a felnőtteknek kiszolgáltatva, a gyermekek természetüktől fogva készek arra, hogy mindent, amit felkínálnak nekik, elfogadjanak, legyen az jó vagy rossz. ... A gyermekek mint a mozivászon előtt, lebilincselve ülnek a képernyő előtt, minden bemutatott cselekményt követnek és mindenki másnál jobban felfogják az azokban kifejezésre jutó érzelmeket és kedélyváltozásokat." (47)

67. Ez arra utal (?????), hogy a helyes időben gyakorolt szükséges kontrol a technológiai fejlődés következtében mindig nehezebb lesz. A helyes nemi nevelést tekintve válik egyre sürgősebbé, hogy "elsősorban a fiatalok iparkodjanak megszokni, hogy mértéktartóan és fegyelmezetten használják ezeket az eszközöket; törekedjenek arra is, hogy a látott, hallott, olvasott dolgokat egyre mélyebben megértsék. A nevelőkkel vagy szakemberekkel beszélgessenek el ezekről, sajátítsák el a helyes kritikát." (48)

68. A gyermek e területen levő jogainak védelmében apellál II. János Pál pápa minden felelősségteljes keresztény ember, különösen a szülők és a szociális kommunikációs eszközök használóinak lelkiismeretéhez, hogy a semlegesség és az óvatosság burka alatt, ami a valóságban gondkeltő érdektelenség, nehogy valamit is elrejtsenek a gyermek spontán fejlődése elöl. (49)

"külön kötelességei vannak a polgári hatóságnak a közjóval szemben" (50) A közjó megkívánja a kommunikációs eszközök jogos rendezését a nyilvános erkölcs és különösen a fiatalság érdekében, elsősorban a magazinok, filmek, rádió és TV programok, kiállítások, színházelőadások és a reklám területén.

Az iskola szerepe a nemi nevelésben

69. A család elsődleges szerepéről nem megfeledkezve, az iskola szerepe elsősorban az, hogy támogassa és tökéletesítse a szülők azirányú fáradozásait, hogy a "nemiséget úgy mutassa be, mint a teljes személy javát, mely személy, mint férfi és nő Isten képére teremtett." (51)

70. A nemi nevelésben kívánatos személyes párbeszéd a tanulóban belső készséget akar ébreszteni, mely alkalmas arra, hogy a személy viselkedését motiválja és vezesse. Az ilyen viselkedés természetesen szoros kapcsolatban áll azokkal az értékekkel, melyek az életszemlélethez igazodnak. A nemi nevelésnek ugyanis nem szabad csupán tantárgyi szintre vagy az ismeretátadás szintjére leszűkülnie. Nem egyenlő csupán egy olyan program közvetítésével, melyet lépésekben kellene megvalósítani, hanem egy bizonyos cél elérésére törekszik: a tanuló érzelmi érettségének megteremtésére, önuralma és a szociális helyzetekben gyakorolt helyes viselkedés kifejlesztésére.

71. E cél megvalósításához különböző módokon járulhat hozzá az iskola. Minden tantárgyban adódhatnak lehetőségek olyan témák megbeszélésére, melyek a nemiség kérdését is érintik. A tanárnak mindig pozitívan és nagyon óvatosan, mindig a helyes pillanatban és módon kell megközelítenie a témát.

Az egyes személy nemi nevelése mindig elsőbbséget élvez és nem lehet a tanári kar bármely tagjának bizalmára bízni. Hiszen a helyes megítélés, nagy felelősségtudat, szakmai képzettség, érzelmi érettség és szégyenérzet mellett a nemi nevelés, ahogy azt a továbbiakban majd kifejtjük, a tanártól kifejlett finomlelkűséget is kíván, mellyel bevezetheti a gyermeket a szeretet és az élet kérdéseibe, anélkül, hogy zavarokat okozna lelki fejlődésében.

72. Ha a nevelő rendelkezik is egy csoport nemi neveléséhez szükséges rátermettséggel, mégiscsak a csoport konkrét helyzetét kell figyelembe venni. Ez különösen vegyes csoportokra érvényes, ahol bizonyos előzetes lépésekre van szükség. Minden esetben meg kell vizsgálni a felelős elöljáróknak és szülőknek, vajon helyénvaló-e az ilyen eljárás. A problémák sokrétűségét tekintve, jó, ha a gyermeknek vagy ifjúnak időt adnak a személyes beszélgetéshez, hogy így elősegítsék a gyerekekben a tanácsok vagy további magyarázatok utáni érdeklődést, amelyeket máskülönben természetes szégyenérzetükből kifolyólag mások jelenlétében nem kérdeznének meg. Csak az iskola és a család közötti szoros együttműködés kapcsán lehet a tanárok és szülők közötti termékeny tapasztalatcserét a tanulók javára fordítani. (52)

A püspökök feladata, hogy az éppen hatályban lévő művelődési törvények és helyi viszonyok szem előtt tartásával a csoportos nemi nevelés irányvonalait megszabják.

73. Az iskolai élet bizonyos eseményeiben néha szükség van a szülők alkalmas időben történő részvételére. Az együttműködés alapelvének megfelelően az iskola felelős egyéniségei felvehetik a kapcsolatot az érdekelt szülőkkel, hogy megfelelő megoldást találjanak.

74. Különösen alkalmas szakembereket, akik kiegyensúlyozottságukkal tűnnek ki, és a szülök bizalmát élvezik, a tanulókkal, folytatott személyes beszélgetésekre is meg lehet hívni, hogy segítségükre legyenek érzelmi érésükben és a szociális kapcsolataikban kiegyensúlyozottságra vezessék őket. Az ilyen személyes irányításra elsősorban nehezebb esetekben van szükség. Nagyon komoly esetben az alkalmas specialistához kell fordulni.

75. A harmonikus személyiség nevelése és kifejlődése barátságos légkört kíván, mely a megértés, a kölcsönös bizalom és a felelős személyek együttműködése folytán teremtődik meg. Ezt a kölcsönös illetékesség megtartásával, a feladatokon, a különböző nevelők és az éppen lehetséges rendelkezésekről hozott döntések felelősségén keresztül érhető el. (?????????)

Megfelelő tananyag

76. A helyes nemi nevelés létrehozásában nagy segítséget nyújthat a megfelelő tananyag. Ilyen tananyag létrehozásához szükség van úgy a morál- és pasztorálteologiai, a katekizmus szakértőinek mint a katolikus pedagógusok és pszichológusok közreműködésére. Különös gondot kell fordítani arra a tananyagra, amely a tanulók saját használatára van szánva. Néhány nemi témájú iskolai szöveg káros a gyermekre és az ifjúra naturalista jellegéből kifolyólag. Még károsabb hatású lehet a rajzolt vagy audiovizuális anyag, ha olyan nemi realitásokat ábrázol durva módon, melyekre a tanuló még nincs felkészülve, és így traumatikus károkat idéz elő benne vagy az egészségtelen kíváncsiság felkeltése által a rossz útjára tér. A nevelők teljes komolysággal gondolhatnak arra, hogy az ezen a területen gyakorolt felelőtlen viselkedés komoly károkat okozhat a tanulóban.

Ifjúsági csoportok

77. A nevelésnek van egy nem elhanyagolható tényezője, mely gyakran nagyobb hatást gyakorol a személy fejlődésében, mint a család vagy az iskola: a szabadidő eltöltésére alakuló ifjúsági csoportok, melyek gyakran kitöltik a növekedésben levő gyerek ill. fiatal életét. A humán tudományok a nevelésben pozitív értéket tulajdonítanak a csoportoknak, hiszen a személyiség fejlődése hatékony emberek közötti kapcsolat nélkül elképzelhetetlen.

A NEMI NEVELÉS ELÖFELTÉTELEI ÉS MÓDJAI

78. A feladat sokrétűsége és sajátossága a nevelő gondos felkészülését, egyes pontok esetében különösen figyelmes eljárást és a nevelésnek megfelelő tulajdonságokat kíván meg.

A nevelő felkészülése

79. A nevelő érett személyisége és lelki egyensúlya mély hatást gyakorol a nevelés alanyára. Elengedhetetlen hogy a nevelő személyiségében életének példájával ötvözze a nemiség értékének és jelentésének ismeretét. Csak így lehet építő nevelői munkát végezni. A nevelő rátermettsége elméleti ismereteinek és érzelemgazdagságának függvénye. Ez azonban nem oldja fel a nevelői munkához szükséges tudományos ismeretek elsajátításának kötelezettsége alól, ami napjainkban különösen nehéz feladat. A családokkal való személyes találkozások sokat segíthetnek.

80. Az előfeltételek, melyek a nevelőt képessé teszik a feladat elvégzésére, olyan általános képzés során formálódnak, mely pozitív és építő életfelfogásra és annak állhatatos megvalósítására alapszik. Ez a képzés messze túlszárnyalja a csupán tárgyi felkészülést, a személyiség legbensőbb rétegeit érinti meg, beleértve a vallásos és lelki rétegeket is. A legutóbb említett a keresztény alapelvekhez, és a természetfölötti eszközökhöz való visszanyúlást biztosítja. Ez elősegíti a nevelést.

81. A nevelőnek, aki a családon kívül végzi feladatát, megfelel és komoly pszicho-pedagógiai felkészülésben kell részesülnie, hogy képes legyen speciális, gondot igénylő helyzetekben közbelépni. Így lesz képes arra, hogy maguknak a szülőknek tanácsot tudjon adni, különösen, ha a fiú vagy lány pszichológus segítségére szorul.

82. A megszokott és patológiai esetek végletei között többé-kevésbé megcsontosodott, makacs esetek sora húzódik meg, melyeknél fennáll a gondatlanság veszélye, bár a fiatalok valójában segítségre szorulnak. Ezekben az esetekben a szükséges orvosi kezelés mellett, talán még fontosabb a nevelő által nyújtott állandó támogatás és irányítás.

A nevelési módszerek minősége

83. Elengedhetetlen az adott helyzet pontos felmérése, mert az alkalmazott módszerek nemcsak a nevelésnek e szokatlan formáját, hanem a felelős személyek együttműködését is nagymértékben meghatározzák. Az általában építő szándékú kritikák valóban inkább a néhány nevelő által alkalmazott módszerekre mint a nevelők közbeavatkozásának tényére vonatkoznak. Ezeknek a módszereknek különös minőséggel kell bírniuk, mely kielégíti a nevelés alanya ill. a nevelő által támasztott helyzet sajátosságait, és nem téveszti szem elöl a nevelés célját sem.

A nevelés kihívása és a nevelői tevékenység

84. Mivel az érzelmi-nemi nevelés elsősorban a gyermek fizikai és pszichológiai fejlődési állapotától függ, mindig az egyes gyermekhez kell, hogy alkalmazkodjon. Bizonyos esetekben szükséges az érintettet már előre felkészíteni nehéz és hozzá közelálló esetekre, vagy figyelmeztetni a közvetlenül fenyegető vagy állandósult veszélyekre.

85. Mindig gondot kell fordítani a nevelés haladó jellegére. A fogalmak fokozatos tárgyszerű tisztázásának a fizikai és pszichikai fejlődéssel harmonikusan kell történnie. Ez gondos felkészítést és hosszabb érést (érési folyamatot) igényel. Meg kell bizonyosodni afelől, hogy a gyermek belsőleg magáévá tette-e a közvetített értékeket, ismereteket és mozgató erőket, illetve feldolgozta-e a saját magán észrevehető változásokat és fejlődést, azok okait, viszonyát és célját.

A nevelési intézkedések minősége

86. Ahhoz, hogy a nevelők érvényben hozzájárulhassanak a fiatalok harmonikus és kiegyensúlyozott neveléséhez, saját különleges szerepüknek megfelelően kell cselekedniük. Az érintett nem ugyanolyan mértékben fogadja el, illetve valósítja meg a különböző nevelőktől kapott információkat és motivációkat, hiszen különböző módon hatnak belső világára. A nevelési tevékenységnek az objektivitás és óvatosság jegyében kell folynia.

A nevelés kihívása és a nevelői tevékenység

A nevelési intézkedések minősége

87. A fokozatos információátadás részmagyarázatok közlését igényli, melynek azonban meg kell felelnie a valóságnak. Soha nem szabad szándékosan elhallgatni, vagy kisebb őszinteséggel eltorzítani a magyarázatokat. A bölcsesség a nevelőtől nemcsak a tananyag az érintett várakozásainak megfelelő alkalmazását kívánja meg, hanem a nyelv, a tevékenység módjának és időpontjának helyes megválasztását is. Gondolni kell tovább a gyermek szeméremérzésére és a szülök befolyására is, milyen hangsúlyt fektetnek a nemi nevelésre, milyen módon nevelik a gyermeket, milyen az életszemléletük és mennyire nyíltak a családon kívüli nevelők irányában.

88. Fontos, hogy különleges hangsúlyt fektessünk a nemiség emberi és keresztény értékeire; hogy a gyermekek becsüljék, és igényt érezzenek arra, hogy saját életükben és emberi kapcsolataikban megvalósítsák. A nevelőnek fáradozása közben nem szabad elmennie a nemi nevelés közben óhatatlanul fölmerülő nehézségek mellett, vagy valamiféle megszállottságot előidéznie. Építhet a fiatalokban a lelkes előadás és élete példamutatása eredményeként a fiatalokban az igazi értékek iránt keltett visszhangra.

89. A személyiség egészének nevelése szempontjából, a nemiség különböző aspektusait és azoknak az egész személyiségre gyakorolt hatását tekintetbe véve kell a nevelőnek arra törekednie, hogy ne válassza el az ismereteket azoktól az értékektől, melyek értelmet és irányt adnak a biológiai, pszichológiai és társadalmi információknak. Az erkölcsi normák ismertetésekor meg kell mutatnia, hol nyerik el ezek létjogosultságukat, és mely értékekkel vannak kapcsolatban.

A szemérmességre és barátságra való nevelés

90. A szemérmességet, az emberi személyiség alapvető alkotórészét, erkölcsi szinten úgy foghatjuk, mint növekvő lelkiismeretet, mely az emberi méltóságot és az igazi szeretet oltalmazza. Bizonyos viselkedésmódokra reagál és fékezni képes az emberi méltóságot elhomályosító megnyilvánulásokat. Az ösztönökön való önuralom egyik szükséges és hatékony eszköze, mely elősegíti az igazi szeretet növekedését, és az érzelmi-nemi életet harmonikusan építi be a személyiség egészébe. A szemérmesség nagy pedagógiai jelentőséggel bír és ezért meg kell becsülni. Ezen keresztül tanulják meg a gyermekek és fiatalok, hogy saját testüket, mint Isten ajándékát, Krisztus testének tagját és a Szentlélek templomát értékeljék. Így megtanulják, hogy ellenálljanak az őket körülvevő rossznak, hogy tisztán lássanak, és világos elképzelésük legyen, így a másokkal létrejövő érzelmi találkozásokkor az igazi emberi szeretetet fogják keresni és kifejezni, annak minden lelki sokrétűségével.

E cél elérésére kell a gyermekeknek az erény konkrét és ösztönző példáit nyújtani, melyek az esztétikus érzést, a természet szépsége, a művészet és az erkölcsi élet iránti ízlést fejlesztik. Ezáltal a fiatalokban kialakul az igény, hogy hitből és szeretetből táplálkozó fáradozással szívják magukba az értelmi és lelki értékek együttesét.

92. A barátság az érzelmi érés csúcspontja. Az egyszerű pajtásságtól belső mélysége, a kölcsönös megnyilatkozás különbözteti meg, mely lehetővé teszi és elősegíti a valódi közösséget. A barátságra való nevelés a személyiségfejlődés individuális és szociális dimenziójának különösen fontos tényezőjévé válhat.

93. A különböző nemű fiatalok közötti baráti kapcsolatok elősegítik a kölcsönös megértést és megbecsülést, amennyiben a normális érzelmi kifejezésformák határain belül történnek. Ha azonban nemi egyesülésig fajulnak, vagy abba az irányba fejlődnek, elvesztik a szabad barátság eredeti értelmét, meghamisítják úgy a fennálló kapcsolatot, mint a lehetséges eljövendő házasságra való kilátásokat, és csökkentik az Istennek szentelt életre való hivatás lehetőségére való odafigyelést.

IV. Néhány sajátos probléma

Feladatának teljesítésekor előfordulhat, hogy olyan sajátos problémákkal találja szemben magát a nevelő, melyek különös odafigyelést igényelnek.

94. A nemi nevelés eredményeként a fiatalban tudatossá kell válnia úgy a nemiség különböző megnyilvánulási formáinak és dinamizmusának, mint a tiszteletet érdemlő emberi értékeknek. Az igazi szeretet az a képesség, mely jószívű segítséggel nyiluk meg a másik ember felé, a másik javáért való odaadás. Tekintettel van a másik személyiségére és szabadságára, nem egoista és nem is magát keresi a másikban. (53) Magát adja, és nem birtokolni akar. Ezzel szemben, az önmagára hagyott nemi ösztön, csak a testi egyesüléshez vezet és megpróbálja uralma alá hajtani a másikat, hiszen csak az azonnali személyes kielégülést keresi.

95. Csak a házasságban engedhetőek meg intim kapcsolatok. Hiszen csak itt valósulhat meg az egyesülés és a fajfenntartás Isten szándéka szerinti elválaszthatatlan egybefonódása, abban a kapcsolatban, mely végleges életközösségre, annak megszilárdítására és az "egy test" kifejezésére törekszik. Ez csak az "emberi", "teljes" és "termékeny" szeretet keretében valósulhat meg, mely egyenlő a házastársi szeretettel. A házasságon kívüli nemi kapcsolatok ezért valójában önáltatással egyenlők, hiszen egy még nem létező valóságot próbálnak kifejezni. Jelrendszer, melyhez még mindkét ember életében hiányzik az objektív alap, hiszen nem léptek végleges közösségre, mely a polgári, vagy katolikus házastársak esetében, a vallásos társadalom megkívánható elismerését és garanciáját bírná.

96. A felnövekvő nemzedékben és az ifjúságon belül egyre inkább terjednek bizonyos nemi viselkedési formák, melyek magukban véve teljes nemi viszonyhoz vezetnek, anélkül, hogy ez valójában megtörténne. A szexualitás ilyetén formái erkölcsi káoszt mutatnak, hiszen nem a házasságon belül jönnek létre.

97. A nemi nevelés elősegíti, hogy a felnövekvő nemzedék felfedezze a szeretet mély értékeit, hogy megértse milyen károkat okoznak a csupán szexuális jellegű viszonyok az érzelmi érésben. Mindenképpen személytelen, csupán ösztönös viszonyra vezetnek, melyet gyakran még tovább is torzítanak az egoista tartalékolások és számítások, úgy hogy már majdnem csirája sem marad az igazan személyes és véglegességre törekvő kapcsolatnak. A komolyan vett nevelés segítségével a fiatalok tudatos választásuk és erőfeszítéseik gyümölcseként éretté válnak, és nagy önuralmat tanulhatnak.

98. Az igazi nemi nevelés célja, hogy az ösztönök feletti önuralomban való állandó előrehaladást elősegítse, hogy így a kellő időben megnyílhassanak az igazi, önátadó szeretetnek. Itt azonban előállhat egy nagyon bonyolult és kényes probléma, az önkielégítés problémája és annak visszahatásai az egész személyiség érésére. Az önkielégítés a katolikus tanításnak megfelelően "komoly erkölcsi eltévelyedés" (57), mert a nemi erőt olyan módon használja, mely annak lényegével ellenkezik; nem a szeretet és az élet Isten szándéka szerinti szolgálatában áll. (58)

99. A mélyen gondolkodó nevelőnek és tanácsadónak arra kell törekednie, hogy megállapítsa ennek az eltévelyedésnek az okait, és segítsen a fiatalt; hogy le tudja győzni az ebben a szokásban rejlő éretlenséget. A nevelőnek tudnia kell, hogy az önkielégítés és az önizgatás más formái komolyabb problémák tünetei. Ezek olyan nemi feszültséghez vezetnek, amit az érintett az előbb említett viselkedéssel próbál feloldani. Ezért kell a nevelői tevékenységnek inkább az okokra, mint az ilyenfajta viselkedés direkt elfojtására koncentrálnia. (59)

Ha jogosan is tekintik az önelégítést objektíven komoly eltévelyedésnek, mégis ajánlatos a szubjektív felelősség megítélésénél elővigyázattal lenni.

100. Ahhoz, hogy a fiatalon segíteni tudjon, hogy az a szeretetközösség tagjává válhasson és megszabaduljon az önmagába zártság érzésétől, a nevelőnek "le kell rántania a drámaiság illúzióját az önkielégítés tényéről, és mindenféleképpen biztosítania kell az érintettet az irányában tanúsított figyelmességéről és jó szándékáról. (61) Segítenie kell szociális beilleszkedését, hogy meg tudjon nyílni mások irányában, és érdeklődéssel legyen feléjük. Így tud az érintett megszabadulni az önizgatás e formájától és az odaadó szeretet felé fordulni, mely az érett érzelmi élet alapvető része. Ugyanakkor arra kell ösztönöznie, hogy az érintett segítségül vegye a keresztény aszkézis ajánlott észközeit, mint az imát és a szentségeket és aktívan részt vegyen az igazságosság gyakorlásában és a szeretetszolgálatban.

101. A homoszexualitás problémáját, mely mind egyéni mind másokhoz fűződő kapcsolataiban gátolja az egyén nemi érését, úgy az érintettnek, mint a nevelőnek teljes tárgyilagossággal kell kezelnie.

"Lelki tanácsadáskor a homoszexuálisokkal szemben természetesen megértéssel kell viseltetni, és őket abban a reményben megerősíteni, hogy képesek legyőzni személyes problémáikat és szociális elkülönítettségüket. Bűnösségüket okosan kell értékelni, de semmi olyan pasztorális módszer nem alkalmazható, mely erkölcsileg igazolhatná őket, hiszen ezzel egyenlőségjelet tennénk cselekedetük és személyes állapotuk között.

Az objektív erkölcsi rend szerint a homoszexuális viszonyok lényegi és elengedhetetlen korlátaitól megfosztott cselekedetek." (62)

102: A család és a nevelő feladata, hogy megtalálja a homoszexualitást előidéző okokat, illetve meghatározza, vajon fizikai vagy pszichikai természetűek-e, vajon rossz nevelés következményeként, vagy a normális nemi fejlődés hiányaként, felszedett szokásból, rossz példából vagy más okokból kifolyólag alakult-e ki. (63) Egyes esetekben e rendellenesség okainak keresésekor inkább a részletekben a családnak és nevelőnek szem előtt kell tartania az egyházi tanítóhivatal megítélési kritériumait, és fel kell használniuk a különböző tudományágak által nyújtott ismereteket. A valóságban különböző természetű tényezőket kell értékelni: érzelemszegénység, éretlenség, megszállottság (ösztönrabság), csábítás, társadalmi elkülönítés, erkölcsi hanyatlás, az irodalom és látványüzlet szabadossága.

Végül, minden más ok mellett, ott van az eredendő bűnből származó gyengeség, mely Isten és az embertárs iránti érzékenység elvesztéséhez vezetnek, és kihatással lehetnek a nemiség területén is. (64)

103. Amennyiben sikerült az okokat megtalálni és megérteni, a család és a nevelő megértésükkel hatékony segítséget tudnak nyújtani a teljességre törekvő fejlődéshez, bizalmi légkört tudnak kialakítani, bátorságot ébresztenek az érintettben önmaga, legyőzéséhez és az önfegyelem továbbfejlesztéséhez. Elősegítik az embertárs és Isten iránti szeretetet, és, ha szükséges, egy olyan pszichológus vagy orvos segítségül hívását tanácsolják, aki ismeri és tiszteletben tartja az egyház tanítását.

104. Az a permissziv társadalom, mely nem kínál olyan hiteles értékeket, melyekre az életet építeni lehetne, kedvez azoknak az elidegenítő menekülési jelenségeknek, melyeknek különösen a fiatalok vannak kitéve. Idealista elképzeléseikkel az élet nyers valóságába ütköznek, és így olyan feszültségek fejlődnek ki bennük, melyek akaraterő hiányában a kábítószerbe való önpusztító meneküléshez vezethetnek.

Ez a probléma egyre komolyabbá válik és egyre drámaibb formát ölt a nevelő szempontjából is. Néhány pszichotropikus anyag fokozza a nemi vágyra való érzékenységet és gyengíti az önkontroll és ezáltal a védekezés képességét. A kábítószer hosszabb használata élettani és pszichikai önpusztításhoz vezet.

Kábítószer, félreértelmezett szabadság és nemi rendellenességek gyakran együtt lépnek föl. A pszicholoógiai helyzet és az emberektől való elzártság, az elhagyatottság és a lázadás légköre, amelyben a kábítószeresek élnek, olyan körülményeket teremtenek, melyek a nemiséggel való visszaélésekhez vezetnek.

105. Az átnevelés, mely mélyreható belső és külső változást követel, hosszú és fáradtságos folyamat, hiszen elő kell segítenie, hogy a személyiség és az emberi világhoz és az értékekhez fűződő kapcsolatai újból felépülhessenek.

Hatékonyabb a megelőző nevelő tevékenység. Célkitűzése, hogy megakadályozza az érzelmi életben kialakulható hiányosságokat. A szeretet és körültekintés az értékek megbecsülésére és az élet, a test a nemiség és az egészség tiszteletbentartására nevelnek. A polgári és keresztény közösségnek meg kell értenie, hogy időben kell a tévútra került, magukra maradt, bizonytalan fiatalok hóna alá nyúlni, segíteni nekik, hogy tanulmányaikon és munkájukon keresztül beilleszkedjenek a társadalomba. A fiatalok számara szabadidős elfoglaltságokat kell teremteni, ahol egészséges teret találnak az ismerkedéshez, a pihenéshez és az aktív tevékenységhez, és alkalmuk nyílik a barátság és szolidaritás kapcsolatainak felélesztésére.

Különösen nagy nevelő hatása van a sportnak, amennyiben az ember szolgálatában áll, és nem csupán a test fegyelmezése szempontjából. Lehetőséget nyújt az egészséges pihenéshez, melynek folyamán megtanulja az ember, hogy lemondjon egoizmusáról és másokhoz viszonyítsa magát. Csak az a szabadság, mely valóban a nevelési folyamat irányítása és ösztönzése alakit, adhat védelmet a kábítószer és a nemiség illuzórikus szabadságával szemben.

Zárszó

106. Az előbbi gondolatokból következik, mennyire sürgős jelen társadalmi-kulturális helyzetünkben. hogy a gyermekek, növésben lévők és a fiatalság olyan pozitív beállítottságú fokozatos érzelmi- nemi nevelésben részesüljenek, mely a zsinat irányvonalait követi. Soha sem szabad, hogy ezen a területen a hallgatás politikáját tegyünk magunkévá, különösen, ha a számos behízelgő modorú "titkos csábítóra" gondolunk. Ma már nem tagadható a befolyásuk. Épp ezért a szülök feladata, hogy ne csak a már a szerencsétlen és ártalmas hatások által okozott károkat próbálják gyógyítgatni, hanem hogy elsősorban saját gyerekeiket pozitív, meggyőző nevelésben részesítsék.

107. Elsősorban a szülök feladata, hogy biztosítsák kicsi és növésben levő gyermekeik részére, alapvető jogaikat a teljes és harmonikus személyiségfejlődéshez, mely tekintettel van az istengyermekség méltóságára. Az egyén érése megköveteli ugyanis a nevelési folyamat folyamatosságát, amit a családban fennálló bizalom és szeretet tud biztosítani.

108. Feladatának teljesítése megköveteli az egyháztól, hogy amint az egyben kötelessége és joga is, megkereszteltjeinek erkölcsi neveléséről gondoskodjon. Az iskola és a család tevékenységének a nevelés területén, de különösen ezen a kényes ponton, összhangban kell lennie. Ez előfeltételezi, hogy a nevelők és minden m s olyan ember, aki közvetve vagy közvetlenül közreműködik, tevékenységük célját helyesen látják, és felkészültek, hogy gondosan és bizalommal teli optimizmussal nyúljanak a problémához.

109. A megfelelő időben, okosan, alkalmas megfogalmazással és lehetőleg egyénekre lebontva kell történnie az érzelmi- nemi felvilágosításnak és nevelésnek, ahhoz, hogy hatékony legyen. E nevelés eredménye nagyban attól függ, hogy a nevelő hogyan tudja közvetíteni az élet és a szeretet értékeit.

110. Mindig ott van a kísértés, hogy a keresztény nevelők, legyen az apa, anya, pap vagy az éppen felelős személy, másra tolják ezt a feladatot, mely a nevelőtől annyi érzelmi finomságot, különbséget tenni tudást, türelmet és bátorságot, a nevelés alanyától pedig nagy jó szándékot kíván. Ezért szükséges, hogy zárásul még egyszer megállapítsuk: a keresztény ember számára a nevelés elsősorban hitből és a kegyelem iránti bizalomból fakadó tevékenység. A nevelés minden egyes szempontja ugyanis a hitre irányul, és a hit és a kegyelem nélkülözhetetlen erejéből merít. Szent Pál galatáknak írt levele az önfegyelmet és mérsékletet azon adományok közé sorolja, melyet csak a Szentlélek és csakis Ö teremthet meg a hivő emberben. Isten adja a világosságot, és Isten az, aki elegendő erőt nyújt. (65)

111. A katolikus nevelési kongregáció azzal a kéréssel fordul a püspöki konferenciákhoz, hogy ösztönözzék a szülök, a keresztény közösségek és nevelők közötti együttműködést ebben a fiatalság jövőjét és a társadalom jav t annyira súlyosan érintő területen. Arra szólít föl, hogy a kölcsönös bizalom jegyében és a mindenkori jogok és feltételek lehető legkomolyabb figyelemben tartásával vállaljuk ezt a feladatot, és így átütő és átfogó keresztény nevelést teremthessünk.

Róma 1983. november 1.

Vissza a főoldalra